Mesélek nektek egy történetet, hogy is működik az a rendszer az országban, amivel szembe megyünk minden nap.
Teszem ezt azért, hogy jobban megértsétek a célunkat és hogy mivel is küzdünk mi, napi szinten. Vannak természetesen pozitív minták is, de az a kevesebb, ezért most arról nem fogok írni!
Van egy régi, megkövültnek látszó magyar rendszer. A sintér rendszer. Magyarul: Törvényileg legalizált módon kialakított, kóbor és a feleslegessé vált kutya kiírtó rendszer. Hogyan eshet a rendszer áldozatául egy megbecsült és szeretett családtagként tartott kutya? Egy VALÓS történet alapján hozok egy példát..
Személyeket, településeket nem írok ki jogi dolgok miatt....
Történt egyszer, hogy "LADY", egy család imádott német juhász keverék kislánya, elmenekült egy nagy vihar idején. Átkeveredett Y településre, ahol egy illegális, de hatóság által szemethunytan működő telepre bekerült (mert a kóbor kutya problémát vagy így vagy úgy meg kell oldani) egy közmunkás által befogva.....
Igen volt benne chip, csak épp az önkormányzat nem rendelkezett chipleolvasóval és úgy egyáltalán a törvényi előírások minimumat sem tartotta be. Mert csak egy dolog számított, hogy kutyák utcán ne legyenek, mert elégedetlen a választó réteg.. Az ide kerülő állatok egy dologra "vártak" csak. A HALÁLRA. Sem a gazdájukat, sem pedig új gazdát nem kerestek neki, hiszen a telep feketén, sutyiban, illegálisan szünteti meg a kóbor kutya problémát. Itt nem számít hogy milyen a bekerülő, mindegy hogy kicsi, nagy, aranyos, vagy nem, jelölt vagy jelöletlen. A sorsuk AZONOS, A HALÁL. Ezért hívjuk ezeket a telepeket a gyepmesteri telepeket, ebrendészeti telepeket állategészségügyi telepeket és illegális önkormányzati telepeket HALÁLSOROKNAK. Innen esély a kijutásra szinte egyenlő a nullával. Van tehát a "LADYNK", akit a szerető család már mindenhol keres... Ladynk ezalatt a halálos injekcióra "vár", már ha az kijár neki, mivel pénzbe kerül. A puska, ásó, a kötél, stb. olcsóbb módszerek...
"Lady" csak ült és egyre gyengébb lett az ellátatlanságtól, hiszen a halálsorokon az ellátás is hiányos, vagy csak igen ritka... Úgyis meghal jeligével...
Volt azonban egy Állatbarát, aki nem tudta tovább nézni a hosszú ideje zajló állatkínzásokat, kínhalálokat és felmerte venni videóra mi zajlik ott. Lemerte fényképezni a bentlévő állatokat és félve ugyan, de elküldte nekünk, hogy segítsünk rajtuk. Segítettünk, természetesen, így lehet az, hogy az ő története most itt álljon.
Itt és most pedig szeretnék kicsit elkanyarodni, mert szeretném ha pontosabban értenétek a mi helyzetünket is. Ketten küzdünk és van egy önkéntesünk, aki a mentett állataink egy részét gondozza egy meglévő területünkön, a többieket mi az otthonainkban. Ezért is kaptunk már több feljelentést, de nem számít.. Minden esetben vállaltuk ezeket is. Küzdünk tovább. Nincs módunk új területet vásárolni mert nincs rá pénzünk. Szóval azt az egy rossz helyen lévőt próbáljuk hárman tákolgatni, fejleszteni, hogy minél több életét tudjunk menteni.
Szóval vagyunk ketten és van még online néhány elkötelezett segítőnk, de alapvetően a munka fizikai része és a személyes háborúk, tárgyalások a mi feladatunk. Napi szinten alapvetően erőnkön felül dolgozunk, látjuk el az állatainkat, járunk velük kórházba, szervezzük a mentéseket, járunk a telepekre, intézzük a bejelentéseket, járunk önkormányzatokhoz, logisztikázzuk a helyeket, hogy hangsúlyozzuk: minden, látóterünkbe kerülő, bajban lévőnek tudunk segíteni. Valahogy.
Mi hajt minket? Az a tapasztalat, amit ennyi év alatt megszereztünk. És egy nagyon igaz, kevesek által működtetett univerzális törvény : NINCS LEHETETLEN. AZ CSAK EGY ÚJABB LEHETŐSÉG!
Tudjuk, hogy mekkora a baj az országban. Látjuk, mert mi valóságosan szembe nézünk vele minden egyes átkozott nap.
Valahogy az állami akarat nem nagyon hajlandó változtatni a régi, valóságosan egyáltalán nem működőképes rendszeren. Nem lehet annak tekinteni egy olyan rendszert, amelyik a szisztematikus leölésre rendezkedett be. Márpedig 2020 ban ez az ország erre rendezkedett be! Miközben a honfitársaink egyre érzékenyebben reagálnak ezekre a telepekre, valahogy még mindig kevés a társadalmi akarat szintje, hogy megnyomjuk az érzékeny pontján a bácsikat fent, hogy elkezdjék végre valóságosan újra gondolni ezt az egészet és új, állatvédőkkel újragondolt valamit építeni együtt. Pedig nem lenne bonyolult, de működőképes annál inkább.. Napról napra több megkeresést kapunk, újabb és újabb telepekről. Az emberek ingerküszöbét már súrolja a saját szemükkel tapasztalt kegyetlenség ezeken a helyeken..
Nem kell mindenkinek bátran szembe nézni ezekkel a helyekkel, elég hacsak eszetekbe jut, mikor az alábbi esetek valamelyikébe "belefuttok".
Elajándékozták, kivitték vidékre a nagymamához, költözés és/vagy egyéb családi körülmények változása miatt stb, azt hiszitek jó helyen van, vagy ellopták, itt feltételezitek, hogy valaki vagy nagyon akarta és bíztok benne, hogy jó helyen van, de lehet csak használják valamire (90%-ban sajnos ez a valóság), aztán valahogy ők mind bekerülnek mégiscsak ezekre a helyekre.. És ezeket már nagy számban csak mi látjuk..
Volt, akinek már csak a holttestéből tudtunk chipet olvasni.... De nagyon sok névtelen senki kutyája kerül be ilyen halálsorokra, ahol a valódi cél a nem-láttatása ezeknek az állatoknak.. Pedig ugyanolyan törvényadta joguk van az élethez, mint a többi megbecsült fajtársuknak. Nem ők tehetnek arról, hogy megszülettek és arról sem, hogy hova. Ők mind egy átlagos 3 éves gyerek szintjén létező, a társadalom által magára hagyott és kiszolgáltatott "gyerekek" ... Gyerekek ők, a társadalom kivetett "szemete", akiknek az élete semmit nem ér. A rendszer szerint. Eltüntetendő szemetek csupán. Nem szeretném szépíteni, ezt tapasztaljuk immár 10 éve testközelből...
Na ez a mi munkánk. Megmenteni a haláltól a ti volt vagy leendő kedvenceiteket, akiket majd azoktól a szervezetektől esetleg örökbefogadhatják valóságosan, akik segítenek nekünk ebben a kemény csatában egy rosszul, és hatékonytalanul és sok szenvedéssel járó, államilag legalizált rendszer ellen.
És mi a pillanatnyi aktualitása ennek a monológnak? Épp úton vagyunk ketten egy újabb, napokban tudomásunkra jutott telepre.. Ahol összezárva várják néhányan, hogy történjen valami.. Valami, ami sokszor csak a halál nekik..
A képek mind a mi saját magunk által készített valóságlenyomata ennek a rendszernek.
Megmutatjuk a teljes egészet hamarosan, ahogy kapacitásunk engedi az online munkát. Addig jegyezzétek meg, lesz egy oldal:
www.gyepmesteritelepek.hu
Akit pedig érdekel egy kis valóság, olvasgassátok a nénik és bácsik válaszait számokkal a témában feltett kérdéseinkre:
https://kimittud.atlatszo.hu
