Őszintén a Magyarországon uralkodó állapotokról:

A gyepmesteri telepre bekerült állatok mentése embert próbáló feladat, épp úgy, mint egy állatmenhely üzemeltetése. Az olyan szervezeteknek, akik a sintértelepekről mentenek az  anyagi fedezeten kívül, az idő amiből a legkevesebb áll a rendelkezésre, hiszen a törvény által előírt 14 nap lássuk be, igen rövid határidő az állatok ideiglenes vagy végleges elhelyezésére!

Tény:

Az ország területén folyamatosan 1.000.000, jól látod, egymillió feletti a kóbor állatok létszáma! Évente a hivatalos adatok szerint mintegy 150.000 állatot ölnek meg a sintér (gyepmesteri) telepeken! A "nem hivatalos" becslések ennél jóval nagyobbak lennének!A maradék sorsát inkább itt nem is részletezném. A "divat" állatok felelőtlen szaporítása az anyagi haszon reményében, továbbá az állattartók felelőtlen hozzá állásának köszönhetően világra jött "felesleges" szaporulatok csak tovább fokozzák ezt a katasztrofális állapotot!

Alig 3 hónaposan kellett meghalniuk anyjukkal együtt!

A "behunyjuk a szemünket" és "fejünket a homokba dugjuk" technikák itt már mit sem segítenek a helyzeten! Előbb- utóbb mindenkinek szembesülnie kell a valósággal! A másik tény az, hogy az utóbbi időben igen lecsökkent az örökbe fogadások száma, továbbá az ideiglenes befogadók sem tolonganak a szervezeteknél ! A társadalmi aktivitás oly mértékben vissza esett, az állatok utcára dobálása pedig oly mértékben megnőtt, hogy az állatvédő szervezetek ezeket az állapotokat már képtelenek orvosolni, így természetesen egyre több állat hal meg az utcákon és a sintér telepeken. Az állatmenhelyek zsúfolásig megteltek országos szinten, így több állatot képtelenek fogadni hely hiány miatt, mivel az örökbe fogadások elenyésző mértékűek, így nem szabadul fel soha elég hely az újabb állatoknak. Nagyon sok önmagát még ellátni képtelen kidobott kölyök kutya és cica hal éhen erdőkben és utak mellett, holott sokszor pont annak reményében teszik őket oda, hogy valaki rájuk találjon, így lelkiismeret furdalás nélkül élhetnek tovább az ex "gazdák". A valóság az, hogy az esetek nagy többségében ez nem történik meg, ezáltal  ezekre az állatokra hosszú és keserves kínhalál vár! Egyetlen humánus megoldás létezik, ami nem más, mint az IVARTALANÍTÁS!

"Mi állatvédők sem tudunk csodákat tenni, de legalább megpróbáljuk! Örökbe fogadók és ideiglenes befogadók híján már nem tudjuk a kiszolgáltatott és magára hagyott  állatokat hová elhelyezni, így ne feküdjön le egyetlen érző ember sem azzal a nyugodt lelkiismerettel, hogy az állatvédők úgy is megoldják majd! Akit egy kicsit is érdekel az állatok sorsa és módjában áll legalább ideiglenes elhelyezést biztosítani ,az jelentkezzen az állatvédő szervezetek elérhetőségein lakóhelyének megfelelően. A sintértelepekről mentő szervezetek esetében, pedig nincs mire várni, nekik már nincs HOLNAP! Nálunk minden most  történik, így nincs időnk a tétlenkedésre! Aki pedig tevőlegesen nem szeretne  fellépni ezek ellen a kegyetlen dolgok ellen, azt az állattartót csak arra kérjük, hogy ne szaporítson, hanem ivartalanítson!"

 Vidra Betty - PCAS